|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2010. FEBRUÁR
|
XX. század pápái: I. János Pál
1978. augusztus 26-a azonban
nemcsak emiatt vált emlékezetessé. Teréz anya mondta, „minden
velem szemben jövő ember egy „álarcos Krisztus”, és ő azért imádkozik,
hogy az Isten adjon neki annyi erőt, hogy ezt az álarcot lefejtse, és
mögötte megjelenjen Jézus fenséges arca.” Augusztus 26-án
Vatikánban a Szent Péter Bazilika erkélyén nem egy „álarcos Krisztus”,
hanem Jézus fenséges mosolygós arca jelent meg I. János Pál pápa
személyében. Róma és a világ azonnal szívébe zárta ezt az arcot, és I.
János Pált mosolygós pápának nevezték el.
Luciani első beszédét a hálaadó mise után tette meg. Elmondta, hogy
pápaságát a II. Vatikáni Zsinat kinyilatkoztatásainak szenteli. Hitet
tett a kollegialitás és a bíborosokkal való hatalommegosztás elve
mellett. Kijelentette, hogy vissza akarja állítani az egyház belső
erejét és fegyelmét és ezért a kánonjog két törvényének revízióján fog
fáradozni. Kijelentette, hogy a más keresztény felekezetekkel való
egység szorgalmazását a katolikus tanításon belüli kompromisszumok
nélkül, ám halogatást nem tűrve.
1978. augusztus 27-én először hangzott el rádióüzenete „Urbi et orbi”
pápai áldással, szeptember 3-án a Vatikánban ünnepélyesen megkezdte
legfőbb pásztori szolgálatát.
A 33 napos regnálása szinte semmire sem volt elegendő. Nem jelent meg
enciklikája, nem avatott boldogot vagy szentet. Mégis e rövid idő alatt
maradandót alkotott. Megmutatta az utat utódjának, hogy mely irányba
kell haladni. Az általa elképzelt reformokat végül is II. János Pál
pápa végezte el, aki alapvetően reformálta meg ez egyházat. I. János
Pál érzékelte az egyház hanyatlását (a kapitalista társadalmakban
csökkenő egyházi befolyás, a szocializmussal kialakult modus vivendi),
aggodalommal töltötte el a Harmadik Világ élete, helyzete. Harcot
indított az egyházon belüli fényűzés ellen, fel akarta venni a harcot a
bíborosokkal szemben, rendezni akarta a Vatikáni Bank helyzetét, és az
egyházat nyitottá akarta tenni az emberek előtt.
Mint teológus, konzervatív nézeteket vallott, VI. Pál pápa 1968-as
nézeteit (Humanć Vitć) vallotta a szexualitással kapcsolatban is.
Elképzeléseit következetesen akarta véghez vinni, de egészségi
állapota, a szíve nem engedte azt. A feladatok végrehajtásához
egészséges emberre volt szükség, Ő pedig nem volt az, de az irányvonal
kijelölését megtette.
|
|
|