|
|
|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2010. FEBRUÁR
|
|
SZENT BALÁZS ÉLETE
Szent Balázs
(születési helye ismeretlen – meghalt 316. február 3-án) orvos és
püspök volt az örmény Sivas városban (ma Törökországban fekszik).
Balázs is a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek
emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban
figyelemreméltó elevenséggel maradt meg, életükre vonatkozóan azonban
alig rendelkezünk olyan adatokkal, amelyek történetinek tekinthetők.
Többféle változatban tudósít a legendás Szent Balázs szenvedéstörténete
arról, hogy szentünk örmény születésű volt, és olyan példamutató
keresztény életet élt, hogy Szebaszte hívő népe püspökké választotta.
Balázs erre a Szentlélek indítását követve visszavonult egy magányos
hegyi barlangba, jóllehet tette nem éppen egyezett a kor
püspök-eszményével. Innen vezette imádkozva, tanácsokat osztva és
gyógyítva a rábízott közösséget. Vadállatok őrizték, háziállatok
módjára engedelmeskedve neki. Sajnos azonban nemcsak a keresztények
ismerték a barlanghoz vezető utat, hanem Agricola helytartó poroszlói
is, aki 316 táján még folytatták Szebasztéban azt a keresztényüldözést,
amelyet korábban még Licinius császár rendelt el. Az oroszlánokból,
tigrisekből, medvékből és farkasokból álló derék testőrség nem tudott
segíteni a remete- püspökön, mert ő ellenállás nélkül engedte, hogy
elfogják és Agricola bírói széke elé hurcolják. Mivel Balázst nem
bírták hittagadásra kényszeríteni, a szokásos megkorbácsolás után
siralomházba került. Rabságában is sok-sok csodát tett, amelyekről a
legendája beszél. Vízbefojtás általi halálra ítélték, de végül is
lefejezték.
Hogy a történelmi tények talaján maradjunk, a szentnek széles körben
elterjedt kultuszából kell kiindulnunk. Kezdetben hallgatnak róla az
egyébként annyira beszédes görög atyák. Eszerint a Balázs-tisztelet
nyilvánvalóan nem közvetlenül a halála után kezdődött. Keleten azonban
legkésőbb a 6. századtól, nyugaton a 9. századtól már, mint a
torokbajok ellen védő szentet tisztelték.
|
|
|
