|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2009.
SZEPTEMBER
|
|
XX. század pápái
XII. Piusz (1939-1958)
XI.
Piusz 1939. február 10-én halt meg. A rendíthetetlen hitű pápa egyszer
Eugenio Pacelliről a következő megjegyzést tette: „Sokat dolgozik, jól dolgozik, gyorsan
dolgozik”. Majd halkan, mintha önmagához beszélne, megjegyezte: „Milyen szép pápa lesz”.
1939. március 2-án hatvanhárom bíboros vonult vissza a konklávéra, ami
a XX. század legrövidebb pápaválasztása lett. A bíborosokat ezúttal nem
terhelte súlyos gond, mert mindenki az elhunyt pápa államtitkárát és
jelöltjét, Eugenio Pacellit emlegette. A bíborosok közül néhányan
helytelennek tartották az elhunyt pápa közvetlen munkatársát ültetni
Szent Péter trónjára, ez ugyanis utoljára 1073-ban fordult elő, amikor
Hildebrand szerzetes VII. Gergely révén pápa lett. Egyébként sokan a
következő ősi közmondást jegyezték meg Pacelliről: Nemo Pontifex in Curia,
vagyis a Pápai Kúria emberei közül senki sem lesz Péter utód. Ezek a
találgatások és indokok nem bizonyulhattak elég nyomósnak, mert Eugenio
Pacelli érdemei és talentumai révén messze kimagaslott többi bíboros
társa közül. 1935 óta camerlengo volt, s mint ilyen, irányította az
elhunyt pápa temetését és egybehívta a konklávét. Március 2-án, a
konklávé első napján, a délelőtti második szavazás során Pacelli
megkapta a szükséges többséget, de ő alázatosságból arra kérte a
bíborosokat, hogy fontolják meg még egyszer, valóban őt tartják-e a
legméltóbb Péter utódnak. A harmadik szavazás során a bíborosok
továbbra is kitartottak elhatározásuk mellett, így Eugenio Pacelli lett
az új pápa. A feltett kérdésre, hogy milyen nevet választ magának, ő
egyértelműen azt felelte, hogy „Piusznak
hívjatok”. Ezzel jelezte, hogy ő is folytatja elődje, XI. Piusz
útját.
Eugenio Pacelli gazdag arisztokrata család harmadik gyermekeként látta
meg a napvilágot 1876. márc. 2-án. Anyja négy éves koráig nevelte, majd
a közeli francia apácákra bízta, akik az Isteni Gondviselésről
elnevezett rendhez tartoztak. Tíz éves korában a jezsuita rend egykori
római kollégiumába került az Ennio Quirino Visconti Líceumba.
Tizennyolc éves korában határozta el, hogy pap akar lenni. Gyenge
fizikuma és betegségei miatt sikerült családjának kiharcolni, hogy
otthon készülhessen a papságra, ahol Msgr. Dufresne atya volt
segítségére az iskolai tananyaggal.
|
|
|
