|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2009.
OKTÓBER
|
|
Boldoggá avatás Esztergomban
A boldoggá avatás jelentőségéről Erdő Péter bíboros elmondta: „Magyarországon
Meszlényi Zoltán lesz az első vértanú, aki a kommunizmus áldozatai
közül eljut a boldogok sorába. Magyarországon eddig inkább a háború
áldozatait és a korábbi időszakok tanúságtevőit avatták boldoggá.
A környező országokban számos vértanút és hitvallót avattak már
boldoggá, sőt szentté, azok közül, akik a sztálinista korszak
börtöneiben és lágereiben vesztették az életüket. Most hazánkban is egy
vértanú püspököt avathatunk boldoggá.
Az ő sorsa
szorosan összefonódott az akkori magyar egyház történetével, benne
Mindszenty prímás sorsával, hiszen őt azért vitték el, mert elvállalta
a káptalani helynökké való megválasztását. A Rákosi-féle hatóságok azt
követelték, hogy Beresztóczy Miklós legyen a helynök, de olyan nyomást
gyakoroltak, hogy ettől a választás már nem volt szabad, vagyis
egyházjogilag nem lett volna érvényes. Meszlényi Zoltán a fenyegetés
dacára – hiszen fenyegetés volt – nem szívesen, de végül is elvállalta
ezt a tisztséget. Csak azért, hogy az egyházmegyének törvényes vezetése
legyen, miközben Mindszenty bíboros már a börtönben volt, Drahos János
helynök pedig meghalt. Ezért adta az életét.
A boldoggá
avatásának fő oka, motívuma egyértelműen és csakis a vértanúság.
Kétféle boldoggá avatási per van, az egyik, amely vértanúság címén
folyik, a másik pedig, ami minden egyéb esetben, vagyis a hősies
erények és a csodák alapján. Vértanúság esetén boldoggá avatási szintig
nincs szó arról, hogy csodás imameghallgatást kellene bizonyítani,
hanem a vértanúság tényét kell tanúsítani. Ezt mondta ki hitelesen XVI.
Benedek pápa az idén, július 3-án, ezért kerülhet sor a boldoggá
avatásra.”
|
|
|
