|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2009. NOVEMBER
|
Fatimai élménybeszámoló
Varjú
Imre atya, a Budavári Nagyboldogasszony templom plébánosa meghívására
és jóvoltából juthattam el egykori plébánosom és egy család
társaságában most először Fatimába, ahol 92 évvel ezelőtt három
pásztorgyermeknek megjelent a Boldogságos Szűz, és ahol október 13-án
táncolt a Nap az égen. Ez a Szentszék által is hitelesített kegyhely
nagy tömegeket vonz (évente mintegy 4 millió ember keresi fel), és
mindannyiunkat emlékeztet Isten tapintható jelenlétére a mai
szekularizált világban is.
Zarándoklatunk október 9-től 14-ig tartott, s e néhány nap alatt igen
sok élménnyel gazdagodtunk. A hagyományos értelemben nem is
tekinthetjük zarándoklatnak, hiszen utazásunk, szállásunk és ellátásunk
minden kényelmet biztosított. Repülővel érkeztünk Portugália
fővárosába, ahonnan bérelt autóval indultunk a kb. 120 km-re fekvő
Fatimába. Itt az Isteni Ige Misszionáriusai egykori szemináriumában
szálltunk meg, és kaptunk teljes ellátást. Az épület kb. 20 perces
sétára volt a bazilikától, így gyalog is könnyen eljuthattunk a közös
rózsafüzérek és szentmisék helyszínére. A különféle nyelveken elmondott
rózsafüzérek és gyertyás körmenetek minden este fél tízkor kezdődtek,
és a körmenetről sohasem hiányozhatott a jól ismert fatimai himnusz: „A
13 de Maio / Na Cova da Iria / Apareceu brilhando / A Virgem Maria /
Avé, Avé, Avé Maria / Avé, Avé, Avé Maria”. Csodálatos látványt
nyújtott a százezres tömeg, amikor a refrénre egyszerre emelik fel
gyertyáikat. Ennél talán csak az volt meghatóbb, amikor a portugál és a
nagy világnyelvek után magyarul is előimádkozhattunk 5-5 Üdvözlégyet
Imre atyával egy-egy este.
Fatimának a viszonylag nagy távolság ellenére több magyar vonatkozása
is van. Ennek legfőbb oka az a felajánlás, melyet első szent királyunk
1038-ban a világtörténelemben először tett Máriának. A fatimai bazilika
nemcsak a három látnok sírját rejti, hanem szent István királyunk
nagyméretű szobrát is a bal oldalbejárat felett.
|
|
|