|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2009.
MÁRCIUS
|
|
A mi
orgonánk
A bontás közben többször feltettük
egymásnak a kérdést, hogy egy-egy kiemelt
orgonaelemnek vajon mi volt a feladata a működés
során. Erre akkor nem, de később, Dunakeszin az új
orgona készítésénél tett
látogatásunk során kaptunk választ.
Többek között itt tudtuk meg, hogy a
szélládák az orgonasípok
megszólaltatásánál töltenek be fontos
szerepet. Ha már az orgona működésénél
tartunk, egy gyerekkori emléket szeretnék
felidézni. Nekünk, gyerekeknek óriási
kitüntetés volt, ha azt a feladatot kaptuk, hogy
szülőfalum – Zagyvaszántó –
orgonájának fújtatását (levegővel
ellátását) az orgona oldalából
kiálló pedál segítségével
biztosítottuk.
Pénteken – visszatérve a kórusra –
már ismerősként köszöntöttük a
lebontott elemeket, illetve a még
eltávolításra váró
orgonarészeket. Hála Istennek, kb. másfél
óra alatt sikerült befejeznünk a bontást. Itt
jön az a pont, amire már az előzőekben céloztam.
Pontosabban, amikor Pisti belefújt a sípba.
Miután végeztünk, Gabi megjegyezte: „Ha Pisti
megszólaltatott egy sípot, nehogy már mi ne
tegyük ugyanazt!”
Nyomban meg is találta a megfelelő darabokat. Méretre
bizony jóval nagyobbak voltak. Miután belefújtunk,
harsonaként szólaltak meg, ezzel jelezve és
hálát adva a jó Istennek, hogy sikerült a
bontás. Nem tettünk kárt semmiben.
Ildikó jelezte, hogy a következő hét keddjén,
10-én látogatást szerveznek Dunakeszire, az
„orgonagyárba”.
- Eljössz? - kérdeztem Gabit.
- Várj egy pillanatra, megkérdezem a gyerekeket, nem vagyok-e beosztva
dadusnak az ikrekhez.
Gyorsan felhívta a szülőket. A válasz az volt, hogy
szerdán kell „szolgálatba” mennie a
hármas ikrekhez, Emília, Dani és Noémi
örömmel várják. Persze meg kell jegyeznem,
és ez itt nem a reklám helye,
Takiéknál már mindegyik gyerkőcnek megvan a maga
sípja, azaz támogatják az új orgona
elkészítését. Gabinak végül nem
sikerült más elfoglaltság miatt eljönnie.
A látogatás során élmény volt
látni az új orgona születését. A
hozzáértő kezek munkájának
köszönhetően napról-napra közelebb jutnak a
kész állapothoz. A mesterek készséggel
válaszoltak minden kérdésünkre. Az új
orgonát teljesen felépítik, majd
szétszedik, és elemeire bontva fogják
szállítani a templomunkba.
Lám, milyen az élet, tevékeny résztvevője
voltam egy orgona megsemmisítésének, és
testközelből láthattam egy másik
születését, fejlődését.
Ezúton is szeretnénk mindenkit megkérni, hogy
lehetőségeikhez mérten anyagilag járuljanak
hozzá az új orgona költségeihez.
Segítségüket előre is köszönjük.
„Szóljon tehát az orgona,
Gyönyörűséges muzsika, Ujjongva énekeljek, /
Hogy megváltó Jézusomnak, Drága szép
kegyes Uramnak Szerelmében örvendjek. Zengjen, pengjen
Vigasságos, buzgóságos hál'adó
szó, Nagy az Úr, ezekre méltó.”
(egyházi ének Nicolai Fülöp hamburgi
lelkész (1556-1608))
Vladár Béla
|
|
|
