|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2009. HÚSVÉT
|
|
Olvasói levél: A budakeszi kálvária keresztútján
A késő barokk kápolna keresztkövén az 1883-as
év látható. Homlokzatán az üvegablak
De Ponte József ajándéka. Illusztrálja a
mennyekbe fölment Jézust, sok-sok halott arccal /az
áldozatok: a pestist, az1946-os sváb
kitelepítést szimbolizálják. A
kálvárián meredeken vezet felfelé az
út, magas fenyőfák között, szívet
melegítő panoráma tárul elénk.
Jézustól a kegyelem mellett testvéri
légkört és kellemes tavaszi időt kaptunk.
László atya vezetésével Fra. Jozo Zovko
lelki atya keresztúti elmélkedésével
jártuk Jézus szenvedésének utolsó
állomásait. Az egyes stációknál
más és más mondta az imát. Arcunkon az
átélés, az azonosulás
tükröződött. Pl. a IV. állomásnál,
Jézus fájdalmas anyjával találkozik.
Mi is érezzük: „Édesanyánk,
szükségünk van a Veled való
találkozásra! Köszönet és hála,
hogy velünk vagy keresztútunkon, velünk vagy
életutunkon. Szükségünk van Rád
életünk minden körülményében, a
szenvedésben, az örömben, fájdalomban. Soha ne
hagyj el minket, és soha ne hagyjunk el mi Téged.”
A kápolnában gyermeki
rácsodálkozással szívtuk magunkba a belső
csöndet, a kiállított tárgyak
gyönyörűségét, a megrázó
írást a járványról, a sváb
lakosság kitelepítéséről.
Elénekeltük a „Boldogasszony anyánk”
énekünket, és László atya
áldása után bezártuk a
kápolnát. Lépcsőjén csoportkép
készült rólunk.
Siettünk a kocsihoz, volt még egy álmunk.
Megnézni a főtéren a Himnusz csonka kör
kompozíció domborművét. A be-és
kiszállás nehézségeit legyőzve, hamarosan a
helyszínre érkeztünk Megrohamoztuk, olvasgattuk
magyar imádságunk sorait, próbáltuk
magyarázni az alkotást. A Szentlélek
csodálatosan segítségünkre jött,
már el akartunk menni, amikor – mint egy
látomás – megjelent örömtől
sugárzó arccal, szinte szárnyalón az
alkotó V. Majzik Mária. Boldogan ismertette
kíváncsi hallgatóságának
művét. Isten alakja középen, a Himnusz versszakai,
mint kitárt szárny veszi körül. Látni
kell! Nemcsak a magyarság sorsát, az egyéni emberi
sorsot is jelképezve, a kompozíció minden
részének súlyos jelentéstartalma van.
Ennyi lelki–szellemi értékkel gazdagodva
búcsúztunk a kedves művésznőtől, és
indultunk haza templomunk elé. Hét óra volt, a
kivilágított ablakokból tudtuk, hogy még
keresztutat járnak az itthon maradottak. Egymástól
elbúcsúzva, boldogan siettünk haza.
Köszönjük
az Úrnak ezt a szép
napot!
Sallainé Éva
|
|
|
