|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2008.
OKTÓBER
|
|
LELKIPÁSZTORI ÜZENETEK
A Szent Kereszt Felmagasztalása
Ezek a templombelső sugárzó keresztjei.
Kívül, pedig a két toronysisakon
felkiáltójelként álló, a
bejárat fölötti kőbe vésett kereszt
látható.
Ezek a keresztek együttes sugárzással adják
nemcsak templomunk titulusát és hangulatát, hanem
– a lélek erejét –,
amit a nyitott lelkek befogadni képesek. Ezt a
sugárzást érezzük, amint belépünk
a templomba.
De ez az élmény történelművé,
világméretűvé tágul. Ugyanis Krisztus
megváltói Keresztje nemcsak szimbolikusan, de
valóságosan is átfogja, átöleli a
földgolyót, az egész emberiséget úgy,
hogy átnyúlik az égi valóságba, az
örök életbe.
Ennek a világmegváltó kereszt erőterébe
vonulnak, viszik, cipelik saját keresztjeiket az
emberiség végeláthatatlan tömegei,
köztük mi is. Hordozzuk- bűneink, vétkeink
terhének keresztjét. Hordozzuk
megalázottságunk, kiraboltságunk,
szegénységünk, betegségeink,
félelmeink, kiszolgáltatottságaink
keresztjét. De a menet élén az Isten-ember
Jézus lépdel. Ő, aki megélte mit jelent
leköpdösöttnek, halálra ostorozottnak,
tövissel koronázottnak lenni, mit jelent kereszttel
földre zuhanni. Megélte a mezítelenre
vetkőztetést, a porig alázást, így engedni,
hogy a fára szegezzék. Három óra hosszat
függött ég és föld között,
míg kilehelte lelkét. Értünk,
érted és értem!!!
Az isteni forgatókönyv szerint három nap
múlva kinyílt az eltemetett Krisztus sírja, s a
halott Jézus föltámadt!
Hatalmas lendülettel, kezén, lábán a szegek
helye, oldalán a lándzsa ütötte seb. Ettől a
pillanattól a kereszt, amely eddig a szégyen
fája volt, a győzelem, az élet
fájává lett. Isten erejét
hordozó és sugárzó fává, a
Krisztusban hívő ember boldogságának,
örömének fájává
változott.
|
|
|
