|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2008.
FEBRUÁR
|
|
LELKIPÁSZTORI ÜZENETEK
Nagyböjti buzdítás
Az első nagyböjtömet töltöm ezen a
plébánián, ez azt is jelenti, hogy az új
helyen más szokásokkal ismerkedek meg, melyeket nyitott
szívvel szeretnék fogadni. Őszintén megvallva a
külső körülmények a zaj, a nagy forgalom nagyobb
kihívást jelent az elcsendesedésre, mint egy
csöndösebb hely, de a lényeg ismét kegyelmi
időt élünk!
Mit jelent a
kegyelmi idő?
Azt, hogy olyan jó volna, ha minél előbb egyre jobban
rátalálnánk életünk
szépségére és gazdagságára.
Ez mind lehetséges, mert már megváltott emberek
vagyunk, csak hozzá kell, tegyük a magunkéból
azt a keveset, amink van: ez a jó szándék, ami
mindennek az alapja. Hogy a jó szándékból
tettek szülessenek, Jézus eszközöket és
példát adott, mint pl.: a böjt, az ima és a
keresztút, melyen eljutunk az élet
teljességére.
Sokszor nagyon nehéznek érezzük a keresztünket,
letennénk, vagy szívesen kicserélnénk a
másikéval, de nem tehetjük, mert személyre
szóló a keresztünk és a
küldetésünk. Akárhol is tartunk a lelki
életben, Jézus mellénk szegődik, hogy
lépjek előre, ne törődjek bele a
középszerűségbe, mert nagy kincs rejtőzik
mindannyinkban.
Az Isten Jézus követésében ezt a kincset
akarja kibontakoztatni belőlünk. Azért imádkozom az
idei nagyböjtben minden testvérünkért és
kérem én is imájukat, hogy a remény
fényeit gyújtsuk a környezetünkben.
Szeretettel és imádsággal: László atya
|
|
|
