Balinka, Balinka. Ez a szó így tavasz tájékán sokszor hallható templomunkban is, a templom előtti téren is. Kis- és nagygyerekek mondják, ifjúságunk emlegeti, de sok felnőtt száját is elhagyja ez a szó: Balinka. Mégis úgy gondolom, hogy lehetnek közöttünk olyanok is, akik nem tudják, hogy mit is takar ez a szó.
     Sokáig én se tudtam. Annyit hallottam Balinkáról, hogy ez valamiféle falucska. Meg még azt is, hogy ott templomunk hívői gyerekeket nyaraltatnak. Mondták, hogy szükségük van segítőkre, így hát jelentkeztem magam is. Ültem a buszon egy csapat izgő-mozgó gyerekkel,szinte senkit sem ismertem, és az út elején azon törtem a fejemet, hogy mit is fogok én ott csinálni, hogyan is fogom túlélni az elkövetkező hetet,
egyáltalán mit is keresek én itt. Aztán mellém huppant a székre egy gyerek. Majd jött egy másik, egy harmadik. Elkezdtek záporozni a kérdések: Te is velünk jössz? Megyünk ma focizni? Mi lesz az ebéd? Tényleg otthon felejtette Józsika a pingpong ütőjét? Mire megérkeztünk, a fél tábort már ismertem.
Istenem, de rég volt mindez! De sok víz lefolyt már azóta a tábor melletti Gaja-patakon!
Azóta táborvezetőként minden nyáron ott vagyok. Hiszen itt minden olyan jó! A táj gyönyörű. Ha jobbra nézek a Vértest, ha balra nézek, a Bakonyt látom. A levegő kristálytiszta. Csend van, nyugalom. Csak a paplakunkból szűrődik ki némi ricsaj. Jönnek-mennek a táborlakók, teszik a dolgukat. Vannak, akik a fürdőruhájukat rángatják le a kötélről, mások a hátizsákjukból szedegetik ki a madárlátta nápolyi darabkákat, egy csapat félrehúzódva készül a tábortűzi műsorra. Ki furulyát hozott, ki verset fog mondani, ki a színdarabot gyakorolja. Gondterheltek, hiszen azt Lajos atya és a vendégek is megnézik majd. Mások sakkoznak, tollasoznak, játszanak. A konyhából edénycsörömpölés hallatszik: édesanyám és feleségem főzik az ebédet, majd finom illatokat hoz a szél Érzem, ma megint hízom vagy fél kilót. Sebaj, majd este lefocizom.
Az órámra nézek. Van vagy negyven percem az ebédig. Átnézhetem az esti elmélkedéshez írt jegyzeteimet. Átfut rajtam a kétely: vajon megérti-e majd az a csöppnyi kislány, vajon nem fogja-e unni az a most érettségizett fiú. Nagy köztük a korkülönbség. De majd a templomban megkapom a segítséget, ahogy mindig is megkaptam. Ott válunk családdá. Ott érezzük meg talán a legerősebben, hogy: „Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.„ (Mt 18,20)
A templomunkba járó gyerekeket és fiatalokat idén is szeretettel várjuk a balinkai táborunkba. Rokon, barát, osztálytárs is jöhet. A táborok időpontjai:

1. július 21- 27-ig                     Fűzik Anikó: 06-20-382-4638
2. július 28- augusztus 3-ig     Szabára János: 282-36-73
3. augusztus 11-17-ig             Auffenberg Rezső: 284-50-08

Részvételi díj 12.500 Ft, ebből a plébánia 3.500 Ft támogatást tud adni, így a szülőknek 9.000 Ft-ba kerül. Részletek felől érdeklődni lehet a táborvezetőknél.