|
|
|
|
HITIGAZSÁGOK
|
|
BÖJT
Mi a böjt?
A mértékletesség
erényének cselekedete: tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból
fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás;
szoros értelemben az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és
ivásban. Célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével, s a
bűnbánat kifejezése.
Régebben a megtartóztatás foka szerint 3 böjtöt
ismertek: szigorú böjtöt, enyhített böjtöt és a hústilalmat. 1966 óta
az egyházi törvény csak a szigorú böjtöt és a húst tiltó
megtartóztatást ismeri. Szívesen és önként
böjtöljünk!
A böjt fajtái
Szentségi böjt
A szentáldozást
megelőző böjt, melyben kizárólag az Eucharisztia iránti tisztelet
kifejezéseként az áldozónak a szentáldozás előtt legalább 1 órán
keresztül tartózkodnia kell minden ételtől és italtól, kivétel a víz és
az orvosság. Az idősek, betegek és gondozóik akkor is megáldozhatnak,
ha 1 órán belül valamit magukhoz vettek.
Bűnbánati (vezeklési) nap
Bűnbánati
napok és idők az egész egyházban az év összes péntekjei és a nagyböjt
ideje. Ezt a következő cselekedetekkel fejezhetjük ki: böjt vagy más
önmegtagadás, irgalmas jócselekedet, imádság vállalása. Nincs böjt
(illetve bűnbánati nap), ha kiemelkedő egyházi ünnepet ülünk.
Mentesülnek a böjtölés (de nem a bűnbánat egyéb gyakorlatai) alól a
nehéz testi munkát végzők, közétkeztetésben részesülők.
Hústilalom
Hústól való tartózkodás. A nagyböjt péntekjein kötelezi azokat, akik tizennegyedik életévüket betöltötték.
Szigorú böjt
Az
egyházi előírások szerint hamvazószerdán és nagypénteken a 18 és 60 év
közöttiek csak háromszor
ehetnek, és egyszer lakhatnak jól, illetve húst nem vehetnek
magukhoz. Az ital, hacsak nem étel jellegű (pl. tej, leves) nem
szegi meg a böjtöt. A fő étkezés áthelyezhető a megszokottól eltérő
időpontra is. Fel vannak mentve a betegek, a terhes és szoptató
anyák, akik egy étkezés alkalmával csak keveset fogyaszthatnak, a
koldusok, a megerőltető munkát végzők, az utazók, és azok a szellemi
dolgozók, akiket a böjt akadályozna kötelességük teljesítésében.
Mi a nagyböjt?
Az
engesztelés és az önfegyelmezés szent ideje, Jézus Krisztus negyven
napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezete hamvazószerdától
húsvét vasárnapjáig. Napjainak száma (negyven) Jézus pusztai böjtjéhez
igazodik (Mt 4,1-11; Mk 1,12-13; Lk 4,1-13). Mivel vasárnap a
keresztény ember nem böjtölhet, a hamvazószerda és az első böjti
vasárnap közti hétköznapokból, s a következő 6 hét hétköznapjaiból áll
(4 + 6x6 nap). A böjt utolsó hete a nagyhét, három szent napja
nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. A nagyböjt liturgikus színe a
lila.
Milyen előírások vonatkoznak a nagyböjti időszakra?
Hamvazószerdán és nagyböjt péntekjein nem ehetnek húst, akik
elmúltak 14 évesek. Ez korhatár nélkül kötelez. A 18. életév betöltésétől a 60. életév megkezdéséig
pedig Hamvazószerdán és Nagypénteken a fentieken túl csak háromszor szabad enni, és egyszer jóllakni.
A
nagyböjti időben elsősorban a lelket kell felkészíteni Jézus
feltámadásának megünneplésére, bűnbánattal, gyónással. A húsvéti időben
egyszeri áldozás kötelező az Anyaszentegyház öt parancsolata szerint.
|
|
|
