1930. október 24-én szentelték fel, az ünnepi miséhez a zenét Dohmányi
Ernő komponálta. Hazánk negyedik legnagyobb temploma. Homlokzatát a 12
apostol mozaikképe díszítik. Középen a Magyarok Nagyasszonyának 3 méter
magas carrarai márvány szobra látható. A főkapu bronzlapokból kivert
díszítésein Ó-és Újszövetségi jelenetek.
A székesegyház belseje is művészi díszítésű. A nagyméretű
főoltár fehér márvány, a tabernákulum aranyozott, bronzból
öntött. A szentély mennyezetén Márton Ferenc
nagy faliképe: a „ Szegedi Mária magyaros szűrben, pillangós szegedi
papucsban „ A szemlélődő,imádkozó perceink lelkünk fölemelését
segítik, az elszakadást a mindennapi gondoktól. Rádöbbentenek életünk
igazi értelmére.
A Gödör vendéglőben jóízűen elfogyasztott halászlé után Váradiné Ildikó
felolvasta az egyszerű emberek életét kitűnően ábrázoló Móra Ferenc:
Kenyérért való imádság c. versét.
Ezután megtekintettük az 1937-ben épült
Hősök kapuját.
Az első vlágháborúban több ezer katona értelmetlen halála tiszteletére.
Pogány Móricz tervei alapján épült. A boltív 300 m2 felületű freskóit –
Aba Novák Vilmos munkája - az 1940-es évek második felében bevakolták.
Az 1990-es évektől a hazafias szegediek közadakozásból renováltatták.
Megrázó érzéseket váltanak ki a nézőkből a vállukon hatalmas keresztet
vivő „bakák”, a rohamra induló huszárok, és még lehetne folytatni.
Utunk végén a lassan folyó Tisza partján a tájban gyönyörködtünk. Az
árvíz emlékművel
fejeztük be szegedi látogatásunkat - 1979-ben épült. Az 1879-es nagy
árvízpusztítás után egy új Szeged épült. Gróf Tisza Lajos királyi
biztos vezette az újjáépítést. A tervező Lechner Lajos szerint
körutas és sugárutas szerkezet alapján; belső - Tisza Lajos
körút, ezt a nagy külső – Róma, Brüsszel, Párizs, London, Moszkva, Bécs
körút veszi körül – a segítő nagy városokról nevezték el.
A szegediek szeretik városukat és a Tiszát. Egész napos
ottlétünk folyamán feltűnt a tisztasága. Óvják környezetüket.
Adományokkal áldoznak városuk fejlődéséért.
Sallainé Éva
