Szeptember 2-án Szegedre utaztunk. A Dél-alföldi régió központjában
elsőként a szívet, lelket gyönyörködtető érzéseket az ízlésesen
felújított
vasútállomás
épülete nyújtott. Szeged terek és szobrok
városa. A
Széchenyi térnél
kezdtük sétánkat. Parkosított négyszög alakú
tér. Mai formája az 1879-s nagy árvíz után alakult ki. Kedvelt
sétahely, ünnepségek, fesztiválok színhelye. Középületei: a neobarokk
városháza, egyik oldalán a
Bérpalota áll, ebben 1883-ban Ferenc
József
osztrák császár, és magyar király szállt meg, amikor az árvíz után
újjáépült város megtekintésére idelátogatott. A palotából a velencei
híd mintájára épült
"Sóhajok
hídja” vezet a városházába. A
városháza másik oldalán a négyszintes klasszicista
Zsótér-ház áll.
Zsótér János a palota névadója Szeged akkori legnagyobb hajótulajdonos,
gabonakereskedője volt Mikszáth Kálmán a ház első emeletéről látta az
árvízkatasztrófát, és tudósította elsőként. Szeged köztéri szobrai a
tájat, a benne élő embert a mindennapi élet küzdelmeiben tárják elénk.
A városháza előtti parkrész
medencéit
díszítik Pásztor János
alkotása: „ az áldást hozó Tisza” és „ a romboló Tisza”. A
Tiszaszabályzó mérnök
Vásárhelyi Pál
szobra Pásztor János és Mátrai
Lajos közös műve. A Vásárhelyi főalakja mellett a parasztasszony
gyermekével, a talicska, a kubikus, az evező, a kötél, az ásó a
földművesnépet és az árvíz védelmét szimbolizálják.
Gróf Tisza Lajos
szobra a nagy árvíz utáni újjáépítés királyi biztosa, Fadrusz
János és
Rollinger Gál Rezső alkotása. Melocco Miklós 2000-ben hozta létre
gróf
Klebelsberg Kúnó kultuszminisztert ábrázoló modern szobrát.
Egyetlen
fej van egy dér oszlopon. A megmaradt nemzet kulturális
felemelkedéséért cselekedett példamutatóan sokat.
A
Roosevelt térnél
a neoklasszicista stílusú
Móra Ferenc
Múzeumot csodálhatjuk meg. Írók, újságírók, régészek vezették a
XX.sz.
elején: Tömörkény István, Móra Ferenc. 1970-től Trogmayer Ottó régész,
egyetemi oktató közel három évtizedig igazgatta a múzeumot. Ekkor
fejlődött fel az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark.
