Makkosmária:
Kellemes őszi kirándulóidőben indultunk
Makkosmáriára. A Normafától a zöld
erdei úton haladtunk lefelé, a süppedő
avarszőnyegen, élvezettel csoszogtunk a puha, kellemes talajon,
olyanok voltunk, mint a gyerekek. A Makkosi-réten
letelepedtünk az egyik asztalt körülvett padokra. A 40
perces séta után megpihentünk, felolvastuk a
Makkosmáriáról szóló
történetet, majd elmondtuk a „Most segíts meg
Mária” kezdetű imát, azután bementünk
és megtekintettük a kegytemplomot.
„…A hiteles történet szerint 1731-ben egy
Traub János legény a budakeszi
határában fekvő szőlőkben igyekezett, mikor egy
útszéli tölgyfánál a szenvedő Krisztus
arca jelent meg előtte. Traub később megbetegedett, majd
csodás gyógyulása után egy olasz
származású, budai festőtől vásárolt
egy a gyermekét tápláló Szűzanyát
ábrázoló festményt, és a
képet az útszéli tölgyfára helyezte.
Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet,
hogy a szentképet nyilvános tiszteletben
részesítsék és kéréseikkel
forduljanak a Szűzanyához…”
Ezt a fát évszázadokon át
sikerült a templomot érő viszontagságok
során megmenteni, most az oltár mögött van
elhelyezve. A hálaadó táblák
bizonyítják, hogy sokan kérték a Szűzanya
segítségét, és meg is kapták. Mi is
közösen imádkoztunk a Szent Szűzhöz, majd
elénekeltük a „Boldogasszony anyánk" és
"Nyújtsd ki mennyből" kezdetű Mária énekeket.
Ezután elindultunk a piros jelzésen lefelé
Budakeszi irányában. Már a település
határán jártunk, amikor megláttunk egy
kertben egy Szentháromság szobrot és mellette egy
fehérre meszelt házikót. A kapu nyitva volt,
így bemerészkedtünk körülnézni. A
Szentháromságról elnevezett
kápolnát- és kálváriát
láttuk. A német nemzetiségű budakeszi lakosok az
1730-as pestis és az 1950-ben elhurcolt áldozatok
emlékére építették. A kápolna
ajtaja mindig nyitva van, bárki bemehet és megtekintheti
belülről is, nem őrzi emberi lény. Sem
firkálást, sem rongálást nem
találtunk. Ez a kegyelet jele! Amikor leértünk
Budakeszire, úgy döntöttünk, hogy
megnézzük a Himnusz-emlékművet is. A képek
helyettünk beszélnek. Elmondhatjuk, hogy jókedvvel,
élményekkel, új ismetetekkel gyarapodtunk, nagyon
jót kirándultunk.
|