|
Adventi naptár 2012 - 20.nap - december 21.
Dr. Kerényi Lajos: Az advent üzenete
|
Nem ember-, hanem emberiség-öltőket
jelenít meg az évente ismétlődő egyházi év. Küldetése, hogy Krisztus
misztériumát, a megváltást időben megelevenítse. Igazában Jézus
életének nagy eseményeiből és tanításaiból tevődik össze. Ünnepek
ragyognak elénk, hogy a köznapok szürkeségét oszlassák. A Fiút
szemlélve a botladozók tisztuljanak, nemesedjenek, és önmagukra
találjanak.
Az adventi várakozás és felkészülés után igen magas rangú, a
legkedvesebb ünnep bűvkörébe lépünk. Igazában advent időszaka is ünnep.
Mássá, szebbé, nemesebbé alakítja azokat, akik odafigyelően
bekapcsolódnak erőterébe. Szükség van ünnepekre, mert az embereket az
eltorzult korszellem belehajszolja a mulandó javak egyoldalú, mohó
habzsolásába. Az advent sötétje leleplezi a sötétségeket. Mik ezek a
sötétségek?
A tudatlanság, a félrevezetett értelem vergődése, amely nem talál választ az élet határhelyzeteiben. Az
értelem nyugtalan. Szeretné megtalálni a megoldást. Kérdezi: van-e
Megváltó? Jeleket, biztos jeleket keres. Igen sokszor csalódik.
A tudomány ugyan gyönyörűen fejlődik, mégis azért okoz csalódást, mert
a természetes megismerhetőségi határon túl elbizonytalanodik. A tudósok
merőben csak az itteni dimenzió lemérésvel foglalkoznak, ezért nem
tapasztalják meg a magasabb rendűt. A metafizikai következtetés még
nagyon ritka az ő köreikben. Egzaktnak mondják magukat, és csapdákba,
gondolkodási ketrecekbe bonyolódnak.
Ideillik, egy ismeretlen szerzőtől származó párbeszéd: az áldott
állapotban lévő anya két magzatot hord a szíve alatt. Az egyik kis
hívő, a másik kételkedő. A kételkedő kérdezi:
- Te hiszel a születés utáni életben?
- Természetesen - mondja a kis hívő. - Itteni életünk arra való, hogy felkészüljünk a születés utáni életre.
- Ostobaság! Ez nem igaz. Mi az: kinti élet? Te láttad? Ugyan milyen az?
- Pillanatnyilag nem tudom, de biztos sokkal világosabb, mint itt bent.
Lehet, hogy a szánkkal enni is fogunk, a lábunkkal meg járni.
A kételkedő nem nyugszik:
- Ez lehetetlen. Ugyan, hogyan is működne ez? Nincs élet a születés után, hiszen a köldökzsinór már így is túl rövid!
A hívő válasza:
- Pedig működni fog kezünk, lábunk!
- De ezt nehéz elképzelni!
- Mondd! Különben miért lennének tagjaink?
- Soha nem fognak működni - állította a másik. - Még soha senki nem
tért vissza ide a születés után. Születés után vége mindennek! Az élet
csupán egy értelmetlen, céltalan kaland.
- Még ha nem is tudom pontosan, milyen lesz a születés utáni élet -
válaszolja a kis hívő -, abban biztos vagyok, hogy találkozni fogunk
Édesanyánkkal, és ő nagyon vigyáz majd ránk.
- Ugyan, "Anya"! Te hiszel egy anyában? Hol van, láttad már? - vágott vissza a kételkedő.
- Itt van körülöttünk, mi benne vagyunk, és általa létezünk, nélküle nem létezhetnénk - érvelt a kis hívő.
- Soha nem láttam még semmilyen anyát! Nincs is ilyen.
A kis hívő egy rövid pillanatig elgondolkodott, majd ezt mondta:
- Néha, amikor csendben vagyunk, hallhatod, ahogy énekel, vagy
érezheted, amikor megsimogatja a mi világunkat. Én hiszem, hisz minden
jel arra mutat: az igazi életünk a születés után kezdődik!
Eddig a történet. Aki nem tudja észrevenni az éneket, a szív
dobbanásait, a szeretet üzeneteit, a virágok szépségét, és nem tud
következtetni az éltető, beprogramozó Alkotóra, nyugtalan és sötétben
botorkáló marad.
Mi az advent tanítása?
Keressük meg Jézust, hiszen benne élünk, mozgunk és vagyunk. Legyünk
nála naponta néhány percig Őrá figyelve. Ne hanyagoljuk el az
imádkozást, a csendes, összeszedett Biblia-olvasást! Keressük őt az
elhagyottak, a szenvedők között. Ó, de boldog karácsony köszön ránk! A
jászolból, de a keresztről is ránk mosolyog majd az igazi Messiás.
|
|
|
|