Karácsony szent ünnepére készülődve sokan és sokat emlegetik a meghitt
boldogságot. Kérdés, hogy honnan is ered ez a boldogság? Hogyan tudjuk
már földi életünkben is idevarázsolni a mennyország egy-egy darabkáját?
Jézus urunk erre is egyértelmű választ adott:
„Mert aki meg akarja
menteni életét, elveszíti azt, de aki elveszíti életét értem és az
evangéliumért, megmenti azt.” (Mk 8,35)
Persze itt felsorolhatnánk a
nyolc
boldogságot (Mt, 5,3-12)
is, mint kézenfekvő isteni tanítást. Mi is a lényege a fenti
idézeteknek? Hogy hozhatunk boldogságot megfáradt, szürke életünkbe?
Talán úgy érezzük, hogy a tíz parancs, Jézus szavai gúzsba kötnek,
nehezek, nem tudjuk megtartani őket. Pedig valójában pont ez a
szabályrendszer az, ami szabaddá tesz. Akinek nincsenek bűnei, akinek
nincsenek kínos titkai, akinek „önéletrajzában” büszkén vállalható
jótettek szerepelnek, csak az tud bármikor, bárhol tükörbe nézni,
bármikor, bárhol hitelesen megjelenni. A szabad ember pedig nincs
bezárva a bűn rabságába, abba az ördögi körbe, hogy most ezt vagy azt
kell tennie, mert egyébként fény derül az előző bakijára. Egyszóval a
Tíz parancs és Jézus tanítása úgy igazít el az életben, hogy szabadok
lehessünk.
Mire jó a szabadság? Szabad emberként kötöttségek nélkül hitelesen
tudjuk átadni szeretetünk embertársainknak. Nincs színlelés, nincs
titok, nincs kompromisszum. Csak színtiszta szeretet van. A szeretet
pedig Isten. Istennel együtt lenni a legnagyobb boldogság az életben.
Azaz, ha feladjuk, elveszítjük önző, földi dolgokhoz ragaszkodó
énünket, akkor rálelünk az igazi boldogságra, vagyis valójában
megmentjük életünk az örök létre, már itt a Földön is.
Van még
néhány nap Karácsonyig, van még időnk! „Veszítsük el” életünk Jézus
tanításának megvalósításával és megnyerjük azt. Így lesz Karácsonykor,
ott, bennünk a mennyország, a boldogság.
Lacz Szabolcs
