|
|
|
Szent András apostol legendái
|
Egy
asszony, aki egy gyilkosnak volt a felesége, nem tudta gyermekét
megszülni. Kérte a nővérét: „Menj és hívd segítségül Úrnőnket, Dianát!”
Amikor az segítségén fohászkodott, ezt mondta neki az ördög: „Miért
hívsz engem, mikor nem tudok rajtad segíteni? Hanem menj csak András
apostolhoz, ó megmentheti a nővéredet.” El is ment hozzá, s az apostolt
életveszélyben lévő nővéréhez vezette. Szólt az apostol: „Méltán
szenvedsz, mert rosszul házasodtál, álnokul fogantál, és ördögökkel
tanácskoztál. Most azonban térj meg, higgy Krisztusban, és hozd világra
a gyermeket!” Az asszony pedig hitt, világra hozta koraszülött
magzatát, és megszűnt a fájdalma.
+ + +
Mikor Nicea városában volt az apostol, azt mondták neki a polgárok,
hogy a városon kívül, az út mellett hét ördög tanyázik, akik az arra
járókat megölik. Az ördögök az apostol parancsára kutyák képében
megjelentek a nép előtt. Rájuk rivallt, hogy menjenek oda, ahol senki
emberfiának nem árthatnak. Azok rögtön el is tűntek, Az emberek ennek
láttán elfogadták Krisztus hitét.
Mikor egy másik város kapujához ért, éppen akkor vittek ki egy halott
fiút. Az apostol megkérdezte, mi történt vele. Azt mondták, hét kutya
esett neki a szobájában, és szétszaggatták. Sírva imádkozott az
apostol: „Tudom, Uram, hogy azok az ördögök voltak, akiket Nicea
városából kiűztem.” Ekkor az apához fordult: „Mit adsz nekem, ha
feltámasztom a fiadat?” Az pedig: „Nem volt nékem semmi sem drágább
nálánál, őt magát adom hát néked.” Az apostol imádkozott, s föltámadt
az ifjú, és az apostol mellé szegődött.
+ + +
András végigjárta Thrákiát és Görögországot, míg végül Achaiában Aegeas
prokonzul elé állították. A helytartó megkérdezte tőle: "Te vagy az az
András, aki lerontod a bálványok templomát, és az embereket abba a
babonás szektába csábítod, amelynek kiirtására a római császárok
parancsot adtak?" András így válaszolt: "A római császárok még nem
ismerték föl, hogy Isten Fia minden ember üdvösségéért jött el", és
meggyőző tanúságot tett Jézus mellett.
Aegeas kifakadt: "Csodálkozom rajta, hogy értelmes ember létedre hogyan
tudsz olyan valakit követni, akiről magad mondod, hogy keresztre
feszítették." Erre András elmagyarázta, hogy Jézus kereszthalála
misztérium, és hajlandónak mutatta magát arra, hogy e misztériumról
többet is elmondjon, ha a helytartó hallani akarja. Aegeas így felelt
erre: "Én türelemmel meghallgatlak, de ha te utána nem teszed meg
engedelmesen, amit mondok neked, magad is megtapasztalhatod a kereszt
misztériumát!" András egy nagy beszédben föltárta a kereszt által
történt megváltást. A helytartó egyre türelmetlenebbül hallgatta.
Végezetül börtönbe küldte, hogy András rájöjjön: teljesen értelmetlen
dolog önként a kereszthalált vállalni és kitenni magát a legszörnyűbb
kínoknak. Amikor a legválogatottabb kínzások sem törték meg, parancsot
adott, hogy feszítsék keresztre. Amikor András megpillantotta a számára
készített keresztet, hangosan fölkiáltott: "Üdvözlégy, szeretett
kereszt! Te szépséget és ragyogást nyertél az Úr tagjaitól. Mert
mielőtt az Úr fölszállt volna reád, a föld rémülete voltál, most
azonban rajtad keresztül az én Uramhoz megyek!" Miután megfeszítették,
két napig függött András a fán, s a legenda szerint ő maga tartotta
vissza az embereket attól, hogy levegyék. A harmadik napon véget értek
kínjai. Halála pillanatában csodálatos fény ragyogta körül, és Krisztus
hűséges vértanúja látta, hogy dicsőségében jön el érte az Úr.
|
|
|
