Akik
eddig az életszentségről írtak, csaknem mindnyájan olyanok oktatását
tűzték ki célul, akik a világtól visszavonultan élnek, vagy legalábbis
olyan jámborságra oktattak, mely teljes visszavonultsághoz vezet. Én
ellenben olyanokat akarok oktatni, akik a világban, családban, vagy
akár a királyi udvarnál élnek...
A méh úgy gyűjt a virágokból mézet, hogy nem bántja azokat, és éppoly
üdén és sértetlenül hagyja ott a virágokat, ahogyan találta őket. Az
igazi életszentség azonban még helyesebben cselekszik, mert nem sérti
meg a különböző hivatásokkal vagy foglalkozásokkal együtt járó
kötelességeket, hanem ellenkezőleg: azokat szebbé és értékesebbé
teszi...
Tévedés, sőt eretnekség, ha az életszentséget ki akarnánk rekeszteni a
fejedelmi udvarokból, a hadseregből, a kézművesek műhelyeiből és a
házaséletből. … Bárhol éljünk is, törekedhetünk és törekednünk is kell
a tökéletes életre.
Szalézi Szent
Ferenc: Filótea