Istennel való egész mély, közvetlen kapcsolat jellemezte Gertrúdot. Ez az Isten-kapcsolat megerősít bennünket az állhatatos kérésben, a kitartásban Isten parancsainak útján.
A középkor egyik legkedvesebb alakja, és írásai miatt mindenkor a lelkiélet tanítómesterei közé fog számítani. Valószínűleg Thüringiában született 1256-ban. Ötéves korában kolostorba került és ott Szent Mechtild volt a tanítója. Kitűnően megtanult latinul és nagy tudományos műveltségre tett szert. 26 éves korában lelki eljegyzésben volt része az Üdvözítővel, és ettől kezdve misztikus életet élt. Csodálatos kinyilatkoztatásokban volt része, elragadtatásokban, melyeknek valódisága mellett gyermekded egyszerűsége, józan bölcsessége és feddhetetlen életszentsége tanúskodott. Kinyilatkoztatásait az Üdvözítő parancsára latin nyelven leírta. Sok írása elveszett.  A megmaradottakat tökéletes latin nyelvezet, nemes egyszerűség, világosság, teológiai mélység és forró istenszeretet jellemzi. A nép kezdettől fogva szentként tiszteli. Méltán mondja róla a szentmise kezdőéneke:
"Íme, a bölcs szűz, az okos szüzek közül való,
aki égő lámpásával ment Krisztus elé."