|
|
Boldog
Meszlényi Zoltán: a kommunizmus vértanúja
|
Meszlényi
Zoltán Lajos
1892. január 2-án született Hatvanban. Esztergomban a bencés
gimnáziumban érettségizett, majd pártfogója, Vaszary Kolos bíboros,
hercegprímás, esztergomi érsek Rómába küldte, ahol teológiát tanult a
Collegium Germanico-Hungaricumban. 1915. október 28-án Innsbruckban szentelték pappá.
1916
végétől Csernoch János bíboros, hercegprímás megbízásából a
Prímási Palotában dolgozott. 1917-től érseki szertartó és levéltáros,
1920-tól érseki titkár. 1931-ben lett a főkáptalan tagja, a
későbbiekben nógrádi és honti főesperes, majd a káptalan helynöke.
XI. Piusz pápa kinevezése nyomán 1937. október 28-án Serédi Jusztinián
bíboros hercegprímás, Breyer István győri megyéspüspök és Kriston Endre
püspök Sinope címzetes püspökévé szentelte. Ettől a pillanattól a
mindenkori esztergomi érsek segédpüspöke volt. Püspöki jelmondata: Fidenter ac fideliter - bizalommal és hűséggel.
Amikor az állambiztonsági szervek Mindszenty József bíborost 1948.
december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, a
kinevezett érseki helynök, Drahos János pedig meghalt, így ő lett az
egyházmegye érseki helynöke. Székfoglalójában ígéretet tett: „Krisztus hű pásztoraként a hitet és
Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!”
Meszlényi Zoltán püspököt 1950. június 29-én késő délután hurcolták el
esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai
internáló táborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A
kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében 1951. március 4-én
halt meg. Hamvait a rákoskeresztúri Új Köztemetőben helyezték el. 1966.
június 24-én földi maradványait exhumálták és az esztergomi bazilikában
helyezték örök nyugalomra. Boldoggá avatására 2009. október 31-én került sor az esztergomi bazilikában.
|
|
|
