|
Mária
útja a csillagokhoz
|
Az égben egész évben zene szól, és erre a zenére táncol körbe-körbe
valamennyi csillag.
Egy asszony, vállán kék köpennyel, a fején tizenkét csillagból álló
koronával egyik csillagtól a másikig vándorol. Minden csillagot
megszólít:
- Kedves csillag, kérlek ajándékozz meg egy fénysugárral! Nemsokára
megszületik a fiam, és lent a hideg Földön nagy szüksége lesz egy jó
meleg ingecskére, hogy meg ne fázzon gyönge teste.
Valamennyi csillag örül, hogy adhat egy-egy fénysugarat a készülő
ingecskéhez.
Az asszony egyik fénysugarat a másikhoz illeszti: szövi az inget.
Szorgalmasan dolgozik, hogy idejében elkészüljön. Már csak néhány hét
van hátra. Ám az asszony nagyon fél, hogy nem tudja megszőni az inget,
mert a csillagsugarak szanaszét tartanak mindenféle irányba, nem lehet
őket jól összeszőni.
Ahogy égi útján egyre közelebb ér a földhöz, angyalokkal találkozik.
- Nézzétek, mindjárt megszületik szent fiam, és hogy meg ne fázzon lent
a hideg Földön, minden csillagtól kaptam egy fénysugarat, hogy
ingecskét szőjek neki; de látjátok, a csillagsugarak nem akarnak
összeszövődni. Emberi segítség is kellene hozzá.
És akkor az angyalok lejöttek a Földre. Minden jó gondolatot, amit a
gyerekek gondoltak, minden jó tettet, amit megtettek, az angyalok
tiszta kezükben felvitték az Égbe. Ott földi lélek-arannyá változik. Ez
az az aranyszál, amellyel össze lehet fonni a csillagsugarakat, hogy
elkészüljön belőlük a születendő Gyermek ingecskéje.
Így minden gyermek segítségére lehet a csillagkoronát viselő asszonynak.
|
|
|