|
Dr. Kerényi Lajos atya: "Ma nekem fogsz ministrálni!"
Gondolatok Lajos atya gyémántmiséjén
|
"Belépett a sekrestyébe Jézus és azt mondta: Ma nekem fogsz ministrálni!"
Lajos atya 60 éve áll Isten szolgálatában. Ez alkalomból gyémántmisét
mutatott be 2012. június 24-én 9 órakor, amelyen barátai, szerető hívei
szép számmal jelentek meg, és amelyet a Mária Rádió élőben is
közvetített. Nagy öröm, hogy az egész templom megtelt, a bejárat előtt
és az oldalkapu előtti kertben is szép számmal álltak hívek, a
gyémántmisét követő agapéra pedig a templomkert is tele lett.
A gyémántmisést először rendtársa és kollégája, a Szent Margit
Gimnázium igazgatója, Görbe László piarista atya köszöntötte a Margit
Gimnázium diákjai és tanárai nevében is, kérve Lajos atyát, hogy
hirdesse továbbra is az Evangéliumot. Sík Sándor Te Deum című verséből
idézett:
"Hogy megmutattál mindent, ami szép és megmutattál mindent, ami rút, hála legyen.
Hogy boldoggá tett minden, ami szép és ami rút, nem tett boldogtalanná, hála legyen.
Hogy sohasem féltem a szeretettől és szerethettem, akik nem szerettek, hála legyen.
Hogy akik szerettek, szépen szerettek, és hogy nem kellett nem szépen szeretnem, hála legyen.
Hogy amim nem volt, nem kívántam, és sohasem volt elég, aki voltam, hála legyen.
Hogy ember lehettem akkor is, mikor az emberek nem akartak emberek lenni, hála legyen.
Hogy megtarthattam a hitet..."
Görbe atyát követően rendtársa, Labancz Zsolt piarista atya, a Magyar
Piarista Rendtartomány tartományfőnöke kösznötötte Lajos atyát:
"Kedves Lajos atya, kedves gyémántmisés Rendtársam!
A Piarista Rend Magyar Tartománya, szeretett rendtársaid nevében nagy
szeretettel, örömmel és büszkeséggel köszöntelek! Nagy örömmel, hogy
együtt tudjuk ünnepelni ezt a szép évfordulós napot, és büszkeséggel,
hogy a rendtársad lehetek.
Kalazanci Szent Józsefnek, rendünk alapítójának az alakja, az ő
lelkisége - amint egyszer meséltél erről - „már egészen fiatalon
megragadott" Téged. Elvarázsolt az ő személye, aki „mindig nagy
szeretettel fordult a csellengő utcagyermekek felé", hogy
segítőtársaival együtt „összeszedjék a rongyos kis kajlákat."
Mély párhuzam fedezhető fel kettőtök életútja között: mindkettőtöket
legalapvetőbben a papi hivatás titka szólított meg. Kalazancius Peralta
kis falucskájában kapta a papi életre szólító meghívást, Te pedig
Almásfüzitőn egy különös, szép látomásban. Attól kezdve életed
központja volt, hogy „Jézusnak ministrálj", hogy Őt szolgáld. Ez a
meghívás azután megjellegezte egész további életedet, cselekedeteidet,
kapcsolataidat. Jézus Krisztussal való személyes kapcsolatod adott erőt
a világháború kegyetlen nehézségei közepette, s a Vele való kapcsolat
vezetett Téged a Piarista Rendbe is. S bár az elkötelezett készület
évei után 1950-ben el kellett hagynod a Rendet, ősszel titokban még
örökfogadalmat tettél. Majd pedig hatvan évvel ezelőtt elkövetkezett
életed várva várt pillanata, amikor pap lettél mindörökre.
|
|
|