Szent István imponálóan élt hatalmával, és minket, magyarokat az igazi megváltás felé irányított. Nagyszerű Jézus-hite segítette, hogy ellenálljon a pogányság erkölcsöket és természetfölötti hitet romboló törekvéseinek.
Nem érdemes önmagunkat Isten felé helyezni, ahogyan a Napóleonok és Hitlerek tették és teszik kicsiben és nagyban. Ők visszaéltek és élnek az Istentől kapott hatalommal. Amikor Pilátus nagyképűen kijelentette, hogy hatalma van még az ártalmatlant is elítélni, Jézus azt mondta neki: "Nem lenne hatalmad, ha onnan, felülről nem kaptad volna." (Jn, 19, 11). - Nagy figyelmeztetés ez minden elöljárónak, papnak, nevelőnek, apának, anyának, a népek és nemzetek vezetőinek.
Nem lehet egyszerre Istennek és a sátánnak szolgálni! Döntések esetén - amikor esetleg megfélemlítenek, hátrány fenyeget - kellene megmutatnunk feltétel nélküli elkötelezettségünket aziránt, aki nekünk bármilyen hatalmat adott.
A kommunizmus éveiben igen rosszul vizsgázott az az édesapa, akiről megtudtam, hogy templomban esküdött, és ennek ellenére két tizenéves fiát nem engedte  sem hittanra, sem a templomba. Meglátogattam őket. A szobaajtó nyitva volt.  Az előszobából láttam a két fiút. Tanultak. Amikor bemutatkoztam, az apa abban a pilanatban becsukta a szobaajtót.
- Ne haragudjon, tisztelendő úr - mondta -, nem akarom, hogy a gyerekek összezavarodjanak. Ők a materialista világnézetet tanulják. Ne kuszáljuk őket össze. Ez kettős nevelés lenne.
Ez az apa csúnyán visszaélt azzal a hatalommal, amelyet Istentől, mint apa kapott. Sőt, mint keresztény apa kapott. Ő ezzel tisztában volt, hiszen vállalta is, amikor szentségi házasságot kötött.
Istenem, de sok a megalkuvó, áruló szülő, nevelő, előljáró! A kinyilatkoztató Jóisten így gondolkodik erről: "Ti oktalanok! Engeditek, hogy a balgák megnyerjenek benneteket. Eltűritek, hogy valaki szolgává alacsonyít benneteket, ha kifoszt, ha kihasznál, ha fölétek kerekedik, ha arcul üt" (2 Kor 11, 19-20).
De halljuk meg az Úr biztatását is: "Isten irgalmára kérlek benneteket: adjátok életeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozatuk. Legyen ez a ti értelmetek hódolata. Ne hasonuljatok a világhoz, hanem ismerjétek fel mi az Isten akarata, mi a helyes, mi a kedves előtte, és mi a tökéletes" (Róm 12, 1-2).
Mit ér, ha az egész világot megnyeritek is, ugyanakkor közben lelketek elsatnyul, kiüresedik, hitetlenné válik? Az elkerülhetetlen számonkérésnél nagyon zavarban lesztek!
Amikor Szent István kezéből minden evilági érték kicsúszott, gyermekei meghaltak, a pogányok felülkerekedtek, földi ereje elfogyott, nem esett depresszióba, nem követett e öngyilkosságot, hanem kiemelkedett a rettenetes állapotából, mert volt hová emelkedjék, és a Szűzanyán keresztül koronáját, népét és az ő drága magyarjait az égieknek ajánlotta.