|
|
|
Dr. Kerényi Lajos: A Megváltó feltámadása
|
Sajnos
vannak egyáltalán nem bölcs emberek, akik feleslegesnek tartják a
böjtöt, mondván: miért kell kínozni az embereket elavult középkori
gyakorlatokkal. Természetesen ők is böjtölnek, ha féltik az
alakjukat vagy nem szeretnének kiesni a súlycsoportjukból. Ők
azok az emberek, akik feleslegesnek tartják az erkölcsre nevelést
(országunkban immár ötven éve nincs erkölcstan), mondván: nem számít,
mit teszünk a magánterületünkben, ha elvégezzük a munkánkat. Nem
tartozunk felelősséggel senkinek. Magánügy, ha erkölcstelenkedek, ha
hazudok. „Költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak” – hangzik Vojtina Ars
poétikájában.
Nagyböjtben elmélkedjünk a böjt üzenetéről, és az erkölcsi nevelés örök
időszerűségéről. A böjt, az erkölcsi nevelés nem cél. De igenis
nélkülözhetetlen eszköz, hogy egyensúlyban tartsuk életünket, és a
szükséges harmóniákba újra, meg újra visszataláljunk.
A minap fáradt arcú, megtört szemű, huszonéves volt fiú tanítvány
jelent meg rövid életének immár roncsolt csónakján. Beszámolt
kudarcairól, melyeket családjában (hiszen még szüleivel él) szenvedett
el. Csalódott a szerelemben, az egyetemen. Kiesett a harmóniákból.
Szülei elváltak és veszekednek, a szerelmek neki csak érzéki örömöket
hoztak, nem segítették új, szép távlatok felé. Elbeszélése szerint
elindult a maga önző útjain. Cimborákat választott, mert anyja, apja
becsapták. Ő aztán a drogok után nyúlt, a gyönyörű igéket tartalmazó
Biblia és az igazi, boldog életet kínáló Oltáriszentség helyett.
Öntörvényű lett, és így lassan kipontozta magát a remek harmóniákból.
Teljesen összetört és boldogtalan lett. Nincs értelme az életemnek,
teljesen belefáradtam mindenbe – mondta. Félek, hogy majd önmaga élete
ellen fordul.
Íme, itt a nagy kérdés: mi a boldogság titka? Hogy lehet az ember
boldog? Dr. Császár Gyula Pszichoszomatika a gyakorlatban c. remek
könyvében ezt állapítja meg: „A boldogság lényege a test és lélek
harmonikus működése. A betegség (testi-lelki) nem más, mint
diszharmónia. Ezért a gyógyítás feladata: a harmónia helyreállítása.” A
testi-lelki egészségnek és boldogságnak ezer összetevője van. A
boldogság igazában állandó előrehaladás az igazi értékek felé. Alapja
az emberben a többé fejlődés képessége, a nyugtalan vágy a mindig több
tudás, az igazi szeretet és a végtelen irányában. A boldogság nem
ismeri a megállást. A többé fejlődés képessége a végtelenbe nyit. Nagy
baj, ha az ún. fejlődés valahol leblokkol, valahol fejlődési akadályba
ütközik. Ilyen akadályok lehetnek: közösségek, család, társadalom,
iskola. A lélektan ezeket szociális méhnek nevezi. Az anyaméh után
szükségesek az ember kifejlődéséhez ezek a méhek. De ha ezek rákos
betegek, vérkeringési zavarokkal küzdenek, korcsok születnek. Ha apa,
anya nincsenek a helyükön, kalandoznak és veszekednek, elválnak, ha az
iskolák ún. rosszul értelmezett világnézeti semlegesség elve miatt
kirekesztik az Istent, ha a társadalomban legfeljebb csak megtűrtek az
egyházak, kitéve gúnynak és lenézésnek: fel lehet tenni a kérdést:
miért nincs gyermekeink lelkiismerete, miért nem tudnak különbséget
tenni jó és rossz között, miért hazudnak, lopnak és ha kell ölnek,
miért olyan utálatosak mások iránt, miért tesznek tönkre drágán helyre
hozott értékeket rongálással és idétlen firkálásokkal. Miért
boldogtalanok? Mert azok. Lézengenek témátlanul, bandákba verődve. Csak
a drog, az ital és a szex hozza őket ideig-óráig halálos lázba. Külön
veszély, ha olyan eszmerendszer kerül uralomra, amely nem akar hallani
a természetfelettiről, az igazságos, de nagyon szerető Istenről.
A nagyböjt nagyon is alkalmas arra, hogy felelősségünk tudatában
el-elgondolkodjunk lehetőségeinkről, jelenünkről, jövőnkről. Hiszen az
Egyház hitelesen megjeleníti az emberiség legnagyszerűbb orvosát, az
igazi Megváltót, aki mindenkor minden ember előtt feltárja a boldogság
akadályait, melyek őt is halálba vitték. Feltámadásával beleénekli a
világba, hogy soha nincs végleg elveszett, reménytelen helyzet. Hiszen
az igazi boldogság megteremtésének nagy művésze az örök Intelligencia,
a nagy Van, az emberek szerető szívű mennyei Atyja, továbbá az ő
egyszülött Fia, az értünk szenvedő, halált halt és feltámadott Jézus,
és a Szentlélek, aki átlelkesíti az önző, léleknélküli, anyagba
süllyedt világot. Milyen boldogtalanság, ami ránk zúdul, mindig onnan
ered, hogy kiskalibeerű emberkék és világszemléletek a világot merőben
anyagi gépezetnek tekintik, melyet csupán fizikai, kémiai és gazdasági
törvények szabályoznak. Az embert biológiai géppé alacsonyítják.
Háttérbe szorulnak a lelki tényezők. Rettentően rosszul és hamisan
értelmeznek, akik politikának minősítik a mi erőfeszítéseinket, amikor
féltve és aggódva figyelmeztetjük a mi drága magyar testvéreinket, hogy
miktől, kiktől óvakodjanak, kik mellé álljanak. Mi az igazi boldogságot
szeretnénk magunk és mások számára körvonalazni. Jézus ott a hegyen
talán még könnyezett is amikor elmondta a boldogság igazi titkait. Oda
fogunk ülni mi is a lábaihoz. Hová is mehetnénk, Péterrel elrebegjük
intelligens alázattal: „Az örök élet igéi egyedül tenálad vannak”.
|
|
|
