|
|
|
|
Jókai Mór: Mátyás király lustái
|
Mátyásról
regélik, hogy három leglustább embert összeszedve az országból, azokat
tartá egy házban, és azoknak egyéb dolguk nem volt, mint naphosszant
semmit sem csinálni. Mai világban ilyen embert többet kapna Mátyás
király háromnál, akkor csak három volt.
Egyszer tűz ütött ki abban a házban, ahol a három lusta lakott; mikor már a fejük felett égett a ház, az egyik megszólal:
– Talán még el is kellene innen menni?
A másik idő vártatva azt feleli rá:
– Ha kellünk a királynak, majdcsak elvitet bennünket innen.
A harmadik végre így szólt:
– Ugyan, hogy nem restelltek beszélni?
És mind a három odaégett.
Innen maradt az a közmondás, miszerint valami különös rest emberre azt szokás mondani:
„Ez is egy a Mátyás király lustái közül.”
|
|
|
