|
|
II. JÁNOS PÁL PÁPA 2000. ÉVI JUBILEUMI KERESZTÚTJA
|
Befejezés
1.
,,Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, és nem így kellett
bemennie dicsőségébe?'' (Lk 24,26.) Jézusnak az Emmausz felé tartó
tanítványokhoz intézett e szavai visszhangzanak lelkünkben a
Kolosszeumban végzett keresztút végén.
Ők is, mint mi, hallottak Jézus szenvedéséről és megfeszítéséről.
Hazafelé tartva Krisztus ismeretlen zarándokként csatlakozott hozzájuk,
s ők elmondták neki mindazt, ami Jézussal történt, ,,aki hatalmas
próféta volt szóban és tettben Isten és az egész nép előtt'' (Lk
24,19), hogyan adták őt halálra a főpapok és a nép vezetői, és hogyan
feszítették meg (vö. Lk 24,20-21). És szomorúan fejezték be: ,,Mi pedig
azt reméltük, hogy ő fogja megszabadítani Izraelt; és ma már
harmadnapja mindannak, ami történt'' (24,21). ,,Mi pedig azt
reméltük...'' A tanítványok bátortalanok és csalódottak. Nekünk sem
könnyű megértenünk, miért kell az üdvösség útjának a szenvedésen és a
halálon át vezetnie.
2. ,,Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, és nem így
kellett bemennie dicsőségébe?'' (Lk 24,26.) Tegyük magunkévá e kérdést
a Kolosszeumban hagyományos keresztút végén. Hamarosan erről az első
vértanúk vérével megszentelt helyről elindulunk hazafelé különböző
irányokban. Hazatérünk és elgondolkodunk ugyanazokról az eseményekről,
amelyekről az emmauszi tanítványok beszélgettek. Jézus csatlakozzon
hozzánk is; legyen nekünk is útitársunk! S miközben velünk tart,
elmondja nekünk, hogy értünk ment föl a Kálváriára, értünk halt meg,
hogy beteljesedjék az Írás. Így a keresztrefeszítés fájdalmas
történése, amiről az imént elmélkedtünk, tanítássá válik mindannyiunk
számára. Drága Testvéreim! A mai embernek szüksége van rá, hogy
találkozzék a megfeszített és föltámadott Jézussal!
Ki képes megérteni az igazságtalanul elítélteket, ha nem az isteni
Elítélt? Ki képes beteljesíteni a méltóságuktól megfosztott és
reménytelen férfiak és nők várakozását, ha nem a megcsúfolt és
megalázott Király? Ki képes megérteni annyi megvetett és vétlen élet
fájdalmát és magányát, ha nem Isten megfeszített Fia?
A francia költő, Paul Claudel írta, hogy Isten Fia ,,megtanított minket
a halálból kivezető útra és a halál átformálásának lehetőségére''
(Positions et propositions, Les invités ŕ l'attention). Nyissuk meg
szívünket Krisztus előtt: ő válaszolni fog legmélyebb várakozásainkra.
Ő maga fogja föltárni nekünk szenvedésének és kereszthalálának
misztériumait.
|
|
|
