Nagyon aggódom a katonai vonatkozás, sőt
akár a háború lehetősége miatt.
Lát lehetőséget arra, hogy keresztények és muzulmánok közeledjenek egymáshoz, hogy elkerüljük a
háborút?
Sok úton találkozhatunk. De ha nincs bátorságunk tárgyalni és
ütköztetni az emberi jogok központi kérdését, akkor továbbra is fönnáll
annak a veszélye, hogy félreértésben éljünk abban a puha
szalonpárbeszédben, amely jelenleg bennünket jellemez. Több lehetséges
útja van az iszlámmal folytatott párbeszédnek. Kulturális párbeszéd.
Egyiptomban a jezsuitáknak három kulturális központja van: Alexandria,
Kairó, Nina. Film-, színház-, táncművészeti előadásokon,
szemináriumokon és elmélkedések alkalmával találkozunk egymással. Én is
tartottam szemináriumot a keresztény és muzulmán misztikáról, melynek
közönsége fele részben muzulmán, fele részben keresztény volt.
Tartottam szemináriumot a keresztény és muzulmán szexualitásról,
szerelemről, házasságról, a megismerésről, sok mindenről, ami lehetővé
tette, hogy elgondolkozzunk a kultúráról vagy az emberről. Van egy
másik lehetséges párbeszéd: spirituális szinten. Isten misztikus
megtapasztalásából kiindulva érdekes út kínálkozik. Lehetséges a
párbeszéd a mindennapi élet szintjén is: a baráti, rokoni párbeszéd
normális esetben nem okoz problémát. Például abban az iskolában,
amelyet igazgatok, 60%-ban muzulmánok és 40%-ban keresztények tanulnak.
Tökéletes harmóniában élünk. Vannak olyan fundamentalisták, akik
hozzánk járatják a gyerekeiket azok miatt a spirituális és erkölcsi
értékek miatt, amelyeket védünk. De a vallás- és lelkiismereti
szabadság súlyos problémáját nem tudjuk sokáig elkerülni. Ettől fél a
lusta Európa, mert nem akar ezzel a problémával foglalkozni.
|
