|
Dr.
György Attila: Nagycsütörtök
|
Tisztelnünk, szeretnünk, teljesítenünk kell
Jézus végrendeletét: Ezt
cselekedjétek emlékezetemre! Jézus
szeretetére emlékezni annyit jelent, mint hinni az
általa teremtett és megváltott világ
jövőjében. Minden oltárunk felett vagy
mellett a remény örökmécsese világol.
Érthető, ha a gonoszság járma alatt nyőgő
világ gyűlöli a keresztet és szeretné
elnémítani a szentmisére hívó
harangokat. Szeretné, ha megfeledkeznénk és nem
emlékeznénk Isten végtelen és
eltékozolhatatlan emberszeretetére. A gonoszság
fejedelme mindent elkövet annak érdekében, hogy a
kétségbeesés szakadékába lökje
az embert. Ellent kell állnunk a
kísértésnek! A hófehér ostya
úgy emelkedik életünk egére, mint az isteni
szeretet napja. Fényét és melegét
kiárasztja jókra és gonoszakra egyaránt. A
jókra, hogy növekedjenek a hitben, a reményben
és a szeretetben. Hogy ne veszítsék el
hitüket a szeretet végső győzelmében. De
kiárad a gonoszokra is, hogy leleplezze gonoszságukat
és széttépje a lelkükre hulló
bűnös élet szemfödőjét. Nem tudjuk meddig tart
az ádáz küzdelem. Néha úgy tűnik, hogy
a gonoszság erői vannak fölényben. Ám ez csak
látszat. Valójában a jók mellett
álló Isten biztosítja
erőfölényünket. Mellettünk
harcol a
legyőzhetetlen isteni szeretet. Nagycsütörtök este erre
emlékezzetek!
|
|
|