|
Dr. György Attila: A megbocsátás
|
Közismert tény, hogy századunk elégtelenre vizsgázott a békéből, a szeretetből.
Hiányzik a békejobbot nyújtó kéz, a megbocsátó szív, a szeretet mások
felé forduló lépése. Annak idején megdöbbenve értesült a világ, hogy a
Cortergán nevű gyógyszer milyen fejlődési rendellenességet okozott a
magzatok életében. Amelyik anya ezt a fájdalomcsillapítót szedte.
Sokszor kéz vagy láb nélküli gyermeket hozott a világra. Valami ehhez
hasonló Cortergán-jelenség
figyelhető meg a mai emberiség életében is. Erkölcsi életének
megromlása következtében hiányzik az a kéz, amely átvenné az evangélium
szeretetüzenetét. Hiányzik az a láb, amellyel elindulhatnánk a
megbocsátás és a béke áldott útján. Mennyi szellemi értelemben vett
Contergán-ember él közöttünk! Ezért késlekedik Isten békességes
országának eljövetele. Tréfának is beillő történet. Amikor XVI.
Gergely pápa Ancona városát kiközösítéssel büntette, az erről szóló
pápai bullát érdekes fogadtatásban részesítették. Közölték
tartalmát a város lakóival, majd ünnepélyes körmenetben a város
főterére vitték és egy léggömbre kötve a magasba ezzel a felirattal:
Adjátok vissza Istennek, ami az Istené! A tenger felé fújó szél
hamarosan elsodorta a bullát. Vajon mire emlékeztet ez a történet? Amit Pál apostol is hangsúlyoz, amikor arról beszél, hogy Isten eltörölte, a keresztre szegezte adóslevelünket. Isten irgalma mindig kész arra, hogy a megbocsátsá léggömbjén bűneink terhét elszállítsa, szeretetének tengerében eltemesse. Krisztus
követése tehát arra kötelez minket keresztényeket, hogy igyekezzünk
legyőzni ellenséges érzelmeinket és olykor jogos haragunkat a
megbocsátás medrébe terelni. Ez tagadhatatlan komoly akarati
erőfeszítést igényel. Gondoljunk azonban saját bűneinkre, irgalmasságra
szoruló állapotunkra. Ilyen értelemben írja Reinhold Schneider német
költő: „Minden bűn kegyelemmé válhat; talán ezért is van olyan sok bűn a világon.” A megbocsátó szeretet és az őszinte bánat vájja azt az árkot, amelyen a békét teremtő kegyelem betér a szívünkbe.
Ahol
jelen van az Isten, ott az emberek testvérek lesznek. Ahol az emberek
testvérként szeretik egymást, ott megjelenik az Isten. Előző oldal Vissza az Elmélkedések
oldalra
|
|
|