|
Gonzaga Szent Alajos: Világvége
|
Történt
egyszer, hogy Gonzaga Szent Alajos papnövendék társaival labdázott. Szép napos idő volt, kellemes nyáreleji nap.
Az egyik papnövendéknek egyszer csak eszébe jutott egy régi
szemináriumi játék: "Ki mit csinálna, ha megtudnánk, hogy 10 perc múlva
eljön a világ vége?"
- Én gyorsan elmennék és bűnbánatot tartanék - kezdte az első papnövendék.
- Én a Szűzanyához imádkoznék - felelte a második.
- Én bűnbocsánatért vezekelnék - így a harmadik.
- Én a bérmaszentemnek ajánlanám fel magam - reflektált a következő.
Így végig valamennyi bűnbánatra gondolt, s Szűz Máriának, illetve a maguk szentjének ajánlották magukat.
Legvégül Gonzaga Szent Alajosra került a sor, aki szerényen csak azt mondta:
- Én tovább labdáznék.
Az eset bizonyítja, hogy milyen hűségesen élte meg Alajos azt a krisztusi tanítást, ami az éberségről szól:
"Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál." (Lk 12, 37)
A lelkünkben való rendteremtést nem szabad az utolsó pillanatra hagyni.
Lacz Szabolcs
|
|
|