|
|
|
Dr. Freund Tamás: Az emberi agy és a céltalan információhabzsolás
|
Nagy
szerencsénkre ez a belső világ fejleszthető. Erre szolgál például az
általános- és középiskolákban az erkölcsi-etikai, avagy a művészeti
nevelés. A művészetek bármelyik ágának megismertetésével és
segítségével katartikus élmények sorához lehet juttatni a fiatalokat,
fokozva érzelemgazdagságukat. Mindezen túl azonban az is alapvető
feltétel, hogy az agynak legyen ideje társítani a belső világ
impulzusait az információ téglákhoz. Magyarán célszerű elkerülni az
információk válogatás nélküli hajszolását.
Meggyőződésem, hogy a
gimnáziumi évek alatt dől el minden. Fontos az érzelemvilág gazdagítása
például a művészeti oktatás révén, a megismerni vágyás mint motiváció
és az erkölcsi, etikai nevelés. Kérdés, léteznek-e olyan művésztanárok,
akik képesek katartikus élményhez juttatni a gyerekeket,
érzelemvilágukat gazdagítani, vagy a tinédzserek csak röhögni járnak be
az énekórára. S ha már kellően gazdag az érzelemviláguk, akkor ez
megismerni vágyással társul-e, motiváltak-e, hogy új tudást szerezzenek
és alkossanak, vagy ez az érzelemgazdagság a túlzott emocionalitás
irányába megy el, ami akár a túlérzékenyégből fakadó alkoholizmus,
drogfüggés, önrombolás felé is elviheti a fiatalokat. A megismerni és
alkotni vágyás csíráját kell elültetni a fiatalokban. A pedagógusok
nálam jobban tudják, hogy mi ennek a receptje. Az már más kérdés, hogy
be lehet-e futni Magyarországon tudományos karriert. Ez lehetséges, de
előbb el kell menni külföldre, mint egykor a céhlegények. Majd minden
tapasztalatot hazahozni! Nemcsak a szakmait, technológiait, hanem a
nyelvtudást is. Sok tehetséges kutató azért nem képes színvonalas
pályázatot írni, mert nem beszéli megfelelően az angolt. A bírálók
elvesztik a kedvüket, türelmüket egy borzalmas angolsággal megírt
pályázattól. Sőt elő is kell tudni adni a leírtakat nagy plénum előtt,
és képesnek kell lenni érvelni és válaszolni is egy vitában. Ezt
ideális esetben tanulmányutak során kell elsajátítani tapasztalt, angol
anyanyelvű kollégáktól. Kapcsolati hálót is ily módon lehet kiépíteni.
Az indulás nehéz, de kell hozzá a külföldi alapozás tanulmányúttal.
Céltalanul
nem szabad információt habzsolni! Ha nincs meg valaminek az
elolvasásához a kellő érzelmi viszonyulás és motiváció, akkor azt nem
kell elolvasni. Nem kell kalandozni összevissza az interneten, és a
tévé ne menjen csak úgy a háttérben! Ezek az érzékszervi információk
tudat alatt is teleírják agyunk átmeneti memóriatároló régióit, amit
aztán már nem képes felhasználni a tudat.
Az inetrnetről az
információt szerezzék be a fiatalok, de előre kitalált céllal. Ne
vesszenek el felületes szörfölgetésben! A háttér hírműsor hallgatása
ugyanez, vagy a metrón hallgatott zene. Mind káros! Nem szabad az agyat
állandóan érzékszervi információval terhelni.
Ha valaki konkrét,
érzelmileg megalapozatlan cél nélkül kezd szörfölgetni az interneten,
abban az esetben egy idő után nemcsak belevész a világhálóba, de
agyában teleírja az átmeneti tárolásra használatos területeket teljesen
haszontalan és felszínesen raktározott információkkal.
Ezekből a
habzsolt ismeretekből nem valószínű, hogy kreatív gondolatok
keletkeznek. Ellenkezőleg, csak a frusztráltság fokozódik, tartóssá
válik a stressz és fennáll a veszélye a lelki elsivárosodásnak.
|
|
|
