Dijon közelében, a Fontaines-i kastélyban született 1090 körül Rőt Tescelin lovag és Aleth de Montbard harmadik gyermekeként. Apja egy burgundiai herceg szolgálatában állt. Bernát anyai nagybátyja, André de Montbard a templomos lovagrend egyik alapítója volt. Bernátot 9 éves korában beiratták a Chatillon-sur-Seine egyházi iskolájába. Az alapvető ismeretek elsajátítása után nyelvtant, retorikát és dialektikát tanult. Isten csodálatos képességekkel áldotta meg. Gyermekként, egy karácsonyi éjféli misén, különleges látomásban részesült: a betlehemi barlangistállóban Szűz Máriát és a gyermek Jézust szemlélhette. A vallásos nevelésben részesülő fiatalember 21 évesen, 1112-ben szülei szándéka ellenére a ciszterci rendbe lépett. Elhatározásában testvérei és barátai is követték. Bernát és testvérei midenüket a legkisebb testvérükre hagyták, aki méltatlankodva megjegyezte: Ti az égieket választottátok, nekem pedig itt hagytátok földieket. Egyenlőtlen ez az osztoszkodás.Hamarosan ő is követte bátyjait, édesapjukkal együtt. 1115. június 25-én a mindössze huszonöt éves, törékeny testalkatú Bernátot apátnak nevezték ki, és megbízták egy új kolostor építésével a Szajna egyik mellékfolyója, az Aube mentén. A völgyet addig a Keserűség völgyének hívták, de a szerzetesek hatására a Világosság völgye, Clairvaux lett belőle.
Bernát bejárta Európa országait, hogy a békét helyreállítsa. 68 monostort alapított az európai országokban, ami a fölművelésnek és a kézművességnek is a központjai voltak. Számos teológiai művet is írt. Életelve volt: "A lelki élet legnagyobb erőforrása a szeretet." Felülmúlhatatlan himnuszokat és imádságokat írt a Boldogságos Szűz Máriához.1153. augusztus 20-án halt meg Clairvaux-ban. 1174-ben, III. Sándor pápa uralkodása alatt avatták szentté, 1830-ban az egyházdoktorok sorába iktatták. Ünnepét a XIII. században vették fel a római naptárba augusztus 20-ra. A magyar naptárban Szent István király miatt augusztus 19-én ünnepeljük.