|
A jószívű
püspök
Szent Miklós
|
A mai Törökországban, Patara városában
született és mint Myra püspöke halt meg 350
körül.
A karácsony előtti idő kedves eseménye a Mikulás
várása és érkezése. December
hatodikán korábban ébredünk és
örvendezve fogadjuk a különféle
ajándékokat, amelyek a Mikulás
puttonyából számunkra is előkerülnek. A piros
csizmák és egyéb
csokoládéfigurák heteken át az ablakokban
hirdetik az ajándékozó szeretet
örömét.
Ha azonban megkérdezném, hogy tulajdonképpen ki is
az a sokat emlegetett Mikulás bácsi, sokan talán
nem tudnának válaszolni. Egyesek azt gondolják,
hogy a Mikulás olyan mesebeli alak, mint Háry
János vagy János vitéz. Akik ezt gondolják
tévednek. A Mikulás, helyesen Szent Miklós
püspök nem mesebeli alak, hanem valóban élt a
II. század fordulóján. Kis-Ázsiában,
Myra városának volt a püspöke, híveinek
szerető lelkiatyja.
Mikor az Úr Jézus a földön járt, sokan
és szívesen hallgatták
tanítását. Történt egyszer, hogy
hallgatói között megjelent egy gazdag ifjú.
Igen tetszett neki is Jézus tanítása. Milyen
boldogok lehetnek az apostolok, gondolta magában, akik
állandóan élvezhetik Jézus szerető
közelségét! Most az Úr éppen az
örök életről kezdett beszélni. Igaz, a gazdag
ifjúnak jó dolga volt, de ő is tudta, hogy a földi
élet nem tart örökké. Hiába van sok
pénze, a halált el nem kerülheti. Ezért
érdekes Jézus ígérete: aki benne hisz,
örökké élni fog. Ez különösen
tetszett a gazdag ifjúnak.
|
|
|